Tovább fojtogatják a magánnyugdíjpénztárakat

Koncsek Rita | 2015.07.21 | ORIGO

A négy magánnyugdíjpénztár egyelőre megmenekült a megszűnéstől, ám továbbra sem tudnak járadékot fizetni. A pénztárak nem tudják alkalmazni azt a jogszabályt, ami alapján a nyugdíjkort elért tagoknak kifizetéseket teljesíthetnének. Anyagi megfontolásból 10 nyugdíjas korú magán-nyugdíjpénztári tagból 9 visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont minden feltétel adott, hogy járadékot fizessenek a pénztárak.

Csak az állami nyugdíja 75 százalékát kapja meg az a nyugdíjas, akinek magán-nyugdíjpénztári tagsága van. Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta,

"nincs abban semmi meglepő, ha valaki a nyugdíja 25 százaléka miatt visszalép a
   társadalombiztosítási rendszerbe.

A törvények a magánnyugdíjpénztárak kezét megkötik, és a nyugdíjas kort elérő tagok nem kaphatnak havi járadékot. A Szövetség Magánnyugdíjpénztárnál idén már 10 tagból 9 visszalépett a tb-rendszerbe.

Csak pár ezren maradtak

A magán-nyugdíjpénztári szektor több mint hárommillió tag háromezer milliárd forint feletti vagyonát kezelte egészen 2011-ig. A kormány intézkedései és a pénztári kivonulások miatt 2014. szeptember végére már csak 61,5 ezer tag maradt a rendszerben, 205,4 milliárd forintnyi vagyonnal – írta az Azenpenzem.hu.

Összefogtak, levelet írtak

Négy magánnyugdíjpénztárból három július elején közös levelet írt a Magyar Nemzeti Banknak. A Szövetség, a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztárak állásfoglalást kérték a jegybanktól.




"A pénztárak a járadékkérdés rendezését tartják az egyik legfontosabb dolognak.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár tagdíjfizetőinek a száma is már meghaladta a 70 százalékos küszöböt, a tagok 81 százaléka befizette a tagdíjat.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár azt mondta az Origónak, hogy mindent megtesznek a járadékszolgáltatás feltételeinek mihamarabbi megteremtéséhez, de nélkülözhetetlen a számos nyitott és alapvető kérdésben a felügyelet állásfoglalása, jogértelmezése.

Állásfoglalásra várnak

A pénztárak csak a felügyelet jogértelmezése és állásfoglalása birtokában tudják megalapozottan és jogszerűen - az új járadékszolgáltatás számítására is kiterjedően - módosítani és a jegybankkal engedélyeztetni a szolgáltatási szabályzatukat.

A saját járadék szolgáltatásán felül a pénztárak számára lehetőség van biztosítótól vásárolt járadékot szolgáltatni az érintett pénztártagok számára, azonban ilyen termék egyelőre nincs a piacon, és bár a biztosítók dolgoznak a konstrukción, még nem tudni, mikor vezethetik be a piacra.

Az NGM szerint minden oké

A Nemzetgazdasági Minisztérium feladata a magánnyugdíjpénztárak járadékszolgáltatását tekintve elsősorban a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése - közölte a minisztérium.

Az NGM szerint

"„szabályozási szinten minden feltétel adott a pénztárak részére, hogy megkezdjék
    járadékszolgáltatási tevékenységüket”.


Az NGM azt írta az Origónak, folyamatosan konzultálnak a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy jogszabály-értelmezéssel, valamint szakmai véleményükkel segítsék a magánnyugdíjpénztárak szolgáltatási feladatainak teljesítését.

A kicsik is levegőért kapkodnak

A legkevesebb rendszeres tagdíjfizetője az MKB Magánnyugdíjpénztárnak van. Az MKB-nál márciusban 60 százalékon, azóta pedig minden hónapban 73 százalékon van a tagdíjfizetők aránya.

Az Origónak azt írták, hogy




"bizakodóak, mert az eddigi adatok alapján, áprilistól júniusig minden hónapban
   teljesítették a 70 százalékot.

Az MKB pontos számokat nem közölt arról, hogy hány tagjuknak nem tudnak havonta járadékot fizetni. Elenyésző azoknak a száma, akik nem jutnak hozzá az őket megillető pénzhez - írták. Azt sem közölték, hány tagjuk lépett vissza a tb-rendszerbe, és hányan kamatoztatják tovább az MKB-ban a pénzüket.

Úgy tűnik, mindenki megmenekül

A Magyar Nemzeti Bank szeptember 30-a után vizsgálja meg először fél évre visszamenőleg a négy magánnyugdíjpénztár tagjainak számát. Amelyik pénztárban a tagdíjfizetők aránya egymást követő két hónapban nem éri el a 70 százalékot, azt a pénztárat felszámolják. Ebben az esetben a tagok vagyona automatikusan a tb-rendszerbe vándorol.

Kicsik, de küzdenek

Most 82 százalékon van a tagdíjfizetőink száma – mondták az Origónak a Horizont Magánnyugdíjpénztárnál. A tagdíjat már márciusban egy évre előre elkértük tagjainktól – mondták a Horizontnál. A tagdíj és a pénztár működésének fenntartási költsége havonta ezer forint.

A Horizontnál csekély azoknak a tagoknak a száma, akik már elérték a nyugdíjas kort, és havi járandóságra jogosultak. Azt mondták, 6-10 tagról van szó, és őket egyedileg kezelik. A horizontosok egy része kivár, 2-3 tag pedig már visszalépett a tb-rendszerbe.

Három opció van

Mindenkit egyenként felhívtak, és három lehetőség közül választhatnak a nyugdíjas korú tagok – mondák a Horizontnál.

Vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy megvárják, amíg a törvényi jogszabályok lehetővé teszik a magánnyugdíjpénztáraknak a járadékfizetést,

vagy a magánnyugdíjpénztárban hagyják a pénzüket, és azt haláluk esetén adó- és járulékmentesen az örököseik megkapják.

A Horizontnál azt mondták, többször kértek már állásfoglalást a felügyeleti szervtől, az MNB-től, de azt a választ kapták, hogy még a Nemzetgazdasági Minisztériummal konzultálnak a járadékfizetés lehetőségeiről.

Az MNB nem jogalkotó

A Magyar Nemzeti Bank folyamatos szakmai egyeztetéseket folytat a pénztárszféra képviselőivel - mondta Binder István felügyeleti szóvivő az Origónak. A jegybank minden esetben a lehető legrövidebb időn belül érdemi választ ad a pénztáraknak a hatáskörébe tartozó megkeresések miatt.

Ez történik a magánnyugdíjpénztáraknak a téma kapcsán június végén feltett állásfoglalás-kérésével kapcsolatban is - mondta Binder István. A pénztári szféra esetleges jogszabály-módosítási javaslatait ugyanakkor közvetlenül a jogalkotóhoz fordulva teheti meg.

Az MNB több alkalommal jelezte az érintett magánnyugdíjpénztárak számára, hogy a hatályos jogszabályok alapján járadékszolgáltatást 100 millió forint tartalék megképzése esetén, illetve biztosítótól vásárolt biztosítástechnikai járadék vásárlása esetén nyújthatnak.

Amennyiben valamelyik magánnyugdíjpénztár nem tudja, vagy nem kívánja vállalni e feltételek valamelyikének teljesítését, a nyugdíjkorhatárt elért tagok számára megoldás lehet az állami tb-rendszerbe való visszalépés - mondta a felügyeleti szóvivő.

Egyre többen lesznek patthelyzetben

Az MNB előzetes adatai szerint a magánnyugdíjpénztári nyugdíjjáradék-szolgáltatásra már jogosult tagok száma jelenleg néhány tucatnyi, ám számuk a következő években jelentősen nőhet - véli Binder István is.

A mostani, közös levelükben a pénztárak kiemelik, hogy

a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor az ügyfelek. Járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni.

Ez egy patthelyzet, amivel valamit kezdeni kell - mondta Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A pénztárak mindent megtesznek azért, hogy a tagjaik számára nyugdíjba vonuláskor magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik után járadékot folyósítsanak még akkor is, ha elenyésző számban jelentkezik majd a következő években ilyen igény.

A három magánnyugdíjpénztár arra kéri a törvényalkotót és a felügyelő szerveket, hogy nyújtsanak segítséget nekik a törvényi szabályozás tisztázásában, illetve az ellentmondásokat feloldó jogszabály-módosításokat tegyék meg.

- vissza az elejére -

Még nem tudnak fizetni a magánnyugdíjpénztárak

Horn Andrea | 2015.05.08 | mwetropol.hu

Hiányos a szabályozás, ezért nem tudnak nyugdíjat kifizetni.

Továbbra sem tudnak járadékot fizetni a magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjkorhatárt elért tagjaiknak. A kasszák kétféle úton is szolgáltathatnának, ám egyelőre egyikre sincs módjuk. Egyrészt egy kormányrendeletre várnak, amely előírná, milyen feltételekkel folyósíthatnák maguk a járadékot. Biztosítóktól vásárolt életjáradék formájában is teljesíthetnének, ám nincs még olyan biztosítótársaság, amely megfelelő terméket kínálna. Az érintett ügyfelek tehát jelenleg nem tudnak hozzáférni a befizetéseikhez; vagy megvárják, míg rendeződik a helyzet, vagy visszalépnek a társadalombiztosítási rendszerbe.

Inkább visszalépnek

A Szövetség Nyugdíjpénztár tagjai között jelenleg mintegy tízen vannak, akiknek 2011 januárjáig kellett nyilatkozni a kasszáknál maradóknak.(Illusztrációk: Kálló Péter)

Kapcsolódó anyagok

Döntést kell hozniuk: ők úgy határoztak, hogy visszatérnek az állami rendszerbe. Ezzel a lépéssel ugyanis jogosulttá váltak az öregségi nyugdíj száz százalékára, és a kasszától az úgynevezett visszalépő tagi kifizetésre, azaz az egyénileg befizetett tagdíj, az esetleges tagdíj-kiegészítés és a reálhozam összegére. – Az érintett tagok egyenlege nem magas, ezért jóval többet veszítenének, ha csupán 75 százalékos nyugdíjat kapnának a tb-től, mint amekkora az az összeg, amelyre tőlünk jogosultak – mondta a Metropolnak Csurgainé Kuti Ágota, a kassza ügyvezető igazgatója.

A másik megkérdezett kassza, a Budapest Magánnyugdíjpénztár tagjai közül az év végéig várhatóan hatvanan válnak nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá, nekik is dönteniük kell.

A szervezet közölte: jelenleg havonta 15-20 fő lép vissza az állami rendszerbe, függetlenül attól, hogy elérte-e a nyugdíjkorhatárt.

Jelentős akadály

Amellett, hogy nincs még készen a szolgáltatást szabályozó kormányrendelet – pedig azt, hogy erre szükség van, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény is leírja –, a pénztárak egy másik akadály miatt sem tudnak maguk járulékot fizetni.

Az előírások szerint 100 millió forintos saját tevékenységi tartalékot kell képezniük akkor, ha nem helyezik ki vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységüket. Ez a szabály annak ellenére nem változott, hogy 2010 októbere óta a pénztárakhoz nem érkeznek járulékbefizetések, így azok csak a tagdíjbefizetések 2,5 százalékát, illetve a tagságtól adományként kapott összeget fordíthatják a működésük biztosítására.

Nem éri meg

Maradna tehát az a megoldás, hogy a pénztárak biztosítótársaságoktól vásárolják meg a járadékot. A honlapján közzétett információk szerint ezt tervezi a legnagyobb tagsággal rendelkező Horizont Magánnyugdíjpénztár, és erről beszélt Kutiné Csurgai Ágota is. – Önállóan biztosan nem nyújtunk majd nyugdíjszolgáltatást, biztosítókat tervezünk bevonni. Dolgozunk már ezen, de még nem látszik, mikorra lesz megoldás. A pénztáraknál maradtak köre eleve kicsi, az e problémában érintettek pedig jelenleg legföljebb hatvanan lehetnek. Márpedig nem biztos, hogy megéri a cégeknek egy teljesen új járadékfajtát kidolgozni ennyi ügyfélnek – magyarázta a Szövetség ügyvezetője.

A Budapest Magánnyugdíjpénztár nem nyilatkozott egyértelműen a kérdésben. Azt írták, mindent megtesznek a járadékszolgáltatás feltételeinek mihamarabbi megteremtéséért, ám számos nyitott kérdés van még, amelyben az MNB Felügyelet állásfoglalása, jogértelmezése szükséges. Ennek érdekében állásfoglalás-kérést nyújtott be a megfelelő szervekhez.

A minisztérium válasza

Megkérdeztük a nemzetgazdasági tárcát, mikorra készülhet el a pénztárak által hiányolt rendelet. Megkeresésünkre a minisztérium sajtó- és kommunikációs titkársága azt írta: „a hatályos, magánnyugdíjról és magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezései alapján a járadékszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi háttér rendezett, a pénztártagok választhatnak, hogy pénztári járadékot vagy biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot kérnek a pénztáruktól. A szabályok lehetővé teszik a pénztáraknak, hogy az említett módokon járadékot nyújtsanak tagjaik részére, a megfelelő jogszabályi feltételek teljesítése esetén. Figyelemmel a 2015. január 1-jétől hatályos járadékszolgáltatási szabályokra, külön szabályozás kormányrendeleti szinten nem indokolt.”

Megvan a 70%

A januárban életbe lépett változások értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén októberben megvizsgálja majd, hogy az azt megelőző hat hónapban mekkora volt a tagdíjat fizető tagok aránya az egyes pénztárakban.

Ha egymást követő két hónapban az átlag 70%-alá esik, a jegybank megindítja a pénztár végelszámolását, a tagok vagyona pedig a tb-rendszerbe kerül.

Friss állásfoglalása szerint az MNB elfogadhatónak tartja, hogy a tagok egyetlen banki átutalással fizetik meg az éves tagdíjat, de az utalás közleményében mindenképpen jelezni kell, hogy a befizetett összeget a tag 12 hónap egységes tagdíjaként kéri figyelembe venni. A pénztárnak ennek megfelelően kell ezután elkönyvelnie a tagdíjat.

A fizető tagok száma áprilisban mind a négy megmaradt pénztárnál meghaladta a 70 százalékot.

- vissza az elejére -

Nem kaphatnak havi járadékot a nyugdíjpénztártagok

2015.04.09 | Origo | Koncsek Rita

Nem férhetnek hozzá befizetéseikhez a nyugdíjaskort elérő magánnyugdíjpénztár-tagok. Egy meg nem született kormányrendelettel bünteti a kormány a pénztártagokat.

A magánnyugdíj-pénztári befizetés akkor vehető fel, amikor a pénztártag nyugdíjba vonul. A jogszabályok szerint az egyösszegű kifizetés már megszűnt, a járadékszolgáltatás pedig még nem működik, mert hiányzik egy kormányrendelet.

A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártagok jelenleg két dolgot tehetnek. Visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy bent hagyják a pénzüket, hogy addig kamatozzon, amíg meg nem oldódik a járadékfizetés.

Nem tudnak szolgáltatni

Jelenleg 8-10 tagjukat érinti ez a furcsa dilemma, mondta az Origónak Kutiné Csurgai Ágota. A Szövetség Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint többségük úgy döntött, visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Volt olyan tagjuk, akinek 100 ezer forintja gyűjt össze, de akadt, akinek már milliós megtakarítása volt.

Kutiné Csurgai Ágota elmondta az Origónak, a jogi szabályozás két utat enged a járadékfizetésre. Vagy maga a pénztár fizet, vagy egy biztosító segítségét veszi ehhez igénybe.

Ha a pénztár maga akar fizetni, akkor 100 millió forintos tartalékot kell képeznie. Kutiné szerint a négy magánnyugdíjpénztár közül egy sem lenne képes létrehozni ezt az alapot.

Hiányzik a rendelet

A pénztári kifizetést az is lehetetlenné teszi azonban, hogy nem készült el az a kormányrendelet, amely szabályozná, hogy mit kell tartalmaznia a pénztár szolgáltatási szabályzatának. Márpedig rendelet nélkül nincs szabályzat, szabályzat nélkül nincs szolgáltatás.

A kormányrendeletről nem tudunk semmit – mondta Kutiné. Többször is érdeklődtek a Magyar Nemzeti Banknál, és azt a tájékoztatást kapták, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnál készül a rendelet. Az NGM viszont cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

Várjon, aki tud

Az ügyvezető szerint, ha valakinek elég magas az állami nyugdíja, annak megéri bent hagyni a pénzét a magánnyugdíjpénztárakban. A Szövetségnél mindenkinek ki tudják számolni, hogy mennyi lenne a havi járadéka, és ez alapján a tagok el tudják dönteni, hogy átviszik-e a megtakarításaikat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, vagy tovább fialtatják a pénzüket.

A másik módszer, egy biztosító beiktatása sem tud működni jelenleg. Itt már megszületett a szabályozás, de csak ez év elején, úgyhogy a biztosítóknak még idejük sem volt az új termék kidolgozására. De az se biztos, hogy ez egyáltalán megéri, mert a potenciális ügyfelek száma egyelőre kicsi, az új termék kidolgozása viszont sokba kerül.

A Horizont Magánnyugdíjpénztár vezetője mindenesetre a 168 Órának azt mondta, már megkezdték a tárgyalásokat a termék kidolgozásáról, és várhatóan rövid időn belül biztosítani tudják ezt tagjaik számára.

Azok a pénztártagok, akik mostanában mennek nyugdíjba, dönthetnek úgy, hogy visszalépnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ez esetben 100 százalékos nyugellátást kapnak, felvehetik reálhozamukat, az önkéntesen befizetett tagdíjukat, valamint a tagdíj-kiegészítést – mondta a Horizont vezetője.

Potyautasok: leszállás

2015 áprilisától a magánnyugdíjpénztáraknak el kell érniük a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, a pénztárak havi 200–1000 forintos tagdíjat határoztak meg, amit többségük egy évre előre kér a tagoktól. Az új előírások miatt a rendszer nem tűri meg tovább a potyautasokat , mert ha egy pénztárnál a tagdíjfizetők aránya nem éri el a kívánt szintet, azt a pénztárat felszámolják.

Nincs kockázata

A Horizont és a Budapest Magánnyugdíjpénztáraknál már 70 százalék felett van a tagdíjfizetők aránya. A Szövetség Nyugdíjpénztár azt írja a Facebookon, hogy – a márciusi tagdíjbefizetést figyelembe véve – 64 százalék volt a tagdíjfizetők aránya. Az MKB honlapján lévő adatok szerint március 31-ig a tagok 60 százaléka fizetett tagdíjat.

A tagdíjfizetéssel egyébként semmilyen kockázatot nem vállalnak a pénztártagok, ugyanis a tagdíj visszajár, ha a pénztár végelszámolással megszűnne.

- vissza az elejére -

   Így változnak a nyugdíj szabályai 2015-ben

2015.01.04. | vg.hu

Az inflációt követve 1,8 százalékkal emelkedik januártól az öregségi nyugdíj mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás is.

Januártól 1,8 százalékkal emelkedik a nyugdíjak, illetve egyes járadékok összege – áll az új kormányrendeletben. A jövő évi költségvetés ekkora mértékű pénzromlással számol jövőre, az inflációkövető emelés révén egy átlagos nyugdíj mintegy 2 ezer forinttal fog növekedni. Szintén 1,8 százalékkal (ekkora mértékű inflációval számol a jövő évi költségvetés) emelkedik egyebek mellett az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék és a fogyatékossági támogatás.

Járadékok

Ezek mellett szintén a jövő inflációt fogja követni a mezőgazdasági szövetkezeti (és a szakszövetkezeti tagok növelt összegű) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka is, az átmeneti bányászjáradék, a vakok személyi járadéka, a balettművészi járadék, a polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek kiegészítő rokkantsági járadéka is.

A rendelet alapján ha egy embernek egyidejűleg több emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni. A kormány rendelkezett arról is egyebek mellett, hogy a rokkantsági járadék havi összege január 1-jétől 33 930 forintra változzon, és emelkedik a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is.

Nyugdíjbiztosítás

Az Országgyűlés pontosította a nyugdíjbiztosítás fogalmát. Januártól csupán az olyan biztosítások tekinthetők nyugdíjbiztosításnak, amelyek a törvény által felsorolt négy kockázati elemet (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) együttesen tartalmazzák, és ezeken kívül a biztosítás más kockázatra nem terjed ki. Biztosítások esetén nem keletkezik bevétel a magánszemélynél akkor, ha egy másik személy által kötött biztosításban a szerződő helyére lép. A teljes életre szóló életbiztosítások 2018. január 1-jével azonos megítélés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal.

Magánkasszák

A 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért nevű Facebook-csoport nyílt levélben fordult a hazai pénztárak vezetőihez, hogy alkossanak részletes koncepciót a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról. Érvelésük szerint 2011 óta a magánpénztárak is önkéntessé váltak, így nem igazán célszerű két, azonos célt szolgáló önkéntes rendszert egymástól párhuzamosan működtetni. Emellett csupán 60 ezer pénztártag kedvéért nem is racionális fenntartani a magánpénztári rendszert. Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a VG-nek azt nyilatkozta, a kasszák is szívesen összevonnák a kétféle intézménytípust. A javaslatot a gazdasági tárca eddig nem támogatta, mivel az önkéntes kasszákból már korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt fel lehet venni a pénzt.

Megszűnt a korkedvezményes rendszer

A bértárgyalásokon a szakszervezetek tudomásul vették, hogy a korkedvezményes nyugdíj év végével megszűnik. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és ezért korhatár előtt mehettek nyugdíjba. Abban egyetértettek a felek, jogszabályi garanciát kell adni, hogy az erős fizikai–pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek részleteit tárgyalásokon tisztázzák a szociális partnerek. Határidő a tavaszi parlamenti ülésszak vége; legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

Éber Sándor

- vissza az elejére -

   Így lehetne átvinni az önkéntes kasszába
   a magánpénztári megtakarításokat

2014.12.30. | MTI | hvg.hu

Szakértők a Világgazdaságban javaslatokat tettek a kétféle rendszer összedolgozására. Segíthet, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvényben szerepel az úgynevezett "elismert pénztár" intézménytípus.

Át lehetne vinni a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat önkéntes kasszákba a szakértők szerint, törvénymódosítással rendezni lehetne a nemzetgazdasági tárca által felvetett aggályokat - írta kedden a Világgazdaság.

A 60ezren a MAGÁNnyugdíjukért Facebookon szerveződő civil csoport nyílt levélben fordult a magánnyugdíjpénztárak vezetőihez, arra kérve őket, alkossanak részletes koncepciót a megmaradt magánpénztári rendszer önkéntes pénztári rendszerbe olvasztásáról.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a négy megmaradt magánnyugdíjpénztár közül három fogott össze eddig, hogy kidolgozza az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A munkát a jövő év elején meg is kezdik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azért ellenezte eddig a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások önkéntes nyugdíjpénztárba átvitelét, mivel azokból már korábban, a nyugdíjkorhatár elérése előtt, egy összegben is fel lehet venni a pénzt, nem csak járadék formájában, mint a magánnyugdíjpénztáraknál.

Kutiné Csurgai Ágota szerint ezeket a problémákat kezelni lehetne. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvényben szerepel az úgynevezett "elismert pénztár" intézménytípus, amely alkalmas társadalombiztosítási és más szociális ellátások nyújtására is. Biztosítani kellene, hogy a korábbi magán-nyugdíjpénztári megtakarítás egy külön számlán legyen, ahonnan csak a nyugdíjba vonulás után, járadék formájában vehetik majd fel a tagok. A pénztárak szerint célszerű lenne, ha a tagok vagyonát beolvadással vihetnék át a magánkasszák az önkéntesekbe, ez sokkal olcsóbb megoldás lenne, mintha a tagok egyenként kezdeményeznék az átlépéseket - ismerteti az újság.

- vissza az elejére -

azenpenzem | 2014.12.16.

   Sok kellemetlen dolgot szentesített a parlament
 
 

   Nyugdíjpénz: már bevégeztetett

2014. december 16. Igazán most ér véget a kormány nagy „nyugdíjmentő” akciója. A parlament ugyanis elfogadta a költségvetést, ezen belül az eredetileg háromezer-milliárd magánnyugdíjpénztári forintot kezelő alap megszüntetését. A megmaradt kasszák végítéletét is elfogadták – persze számos más intézkedés mellett.

A 2015. évi költségvetés célja a családok megerősítése, a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés elősegítése – jelentette be a büdzsé parlamenti elfogadását követő tájékoztatón Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A miniszter számos kedvező elemet ismertetett (mint az képünkön is látszik, meglehetősen kevés lelkesedéssel). Hosszan beszélt arról (a kormányzati portál ezzel a címmel tette ki tájékoztatóját is), hogy ez a „banki elszámoltatás költségvetése”. Valójában persze a devizamentőnek nevezett csomag jogszabályait már sokkal korábban elfogadták, azoknak pedig a családok terheit érintő rendelkezéseiről még mindig sok mindent nem tudhatunk. Mintha azonban lenne miről elterelni a figyelmet.

A képviselők simán elfogadták a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) megszüntetését. Ezzel hivatalosan is bevégeztetett annak a háromezer-milliárd forintnak a sorsa, amelyet a Fidesz-kormány a magánnyugdíjpénztári tagoktól „vett át” állami kezelésbe. A még megmaradt forintok egyenesen a költségvetésben landolnak majd 2015. január 31-éig. A költségvetéssel együtt megszavazták a maradék magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét jelentő új tagdíjfizetési szabályt is. Többen örömmel üdvözölték, hogy ha jövő márciusig (2015. szeptember 30-a után lehet vizsgálni a megelőző hat hónap befizetéseit) sikerül a tagokat rávenni a fizetésre, akkor akár talpon is maradhatna legalább egy pénztár. Mi azonban az első pillanattól kezdve biztosak voltunk abban, hogy a rendelkezés nem marad visszamenőleges (az ugyanis jogilag még a mai magyar körülmények között is könnyen támadható lett volna).


Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöksége hétfőn közölte: meglepetéssel és megdöbbenéssel olvasta, hogy a kormány Balog Zoltán miniszter ígérete ellenére nem módosította az alapítványi iskolák költségvetési támogatására vonatkozó törvény előterjesztését. Ezek az AME szerint közfeladatot ellátó (többségük nem költségtérítéses, hátrányos helyzetű tanulókat oktat) intézmények a korábbi állami támogatásnak csak a 75 százalékára számíthatnak majd. A tárca később cáfolta a megvonást.

Bizonytalanságok még akadnak

A költségvetés a Liberális Párt szerint 15 új adónemet vezet be, a Jobbik szerint összesen 45 féle adóval terhelik a magyar lakosságot. Számos, a mindennapi kiadásainkat, illetve bevételünket érintő új intézkedésről korábban már írtunk, néhány számot pedig a mellékelt táblázatban foglaltunk össze. Aggasztó azonban, hogy sok szakértő elemzése szerint még ezekkel sem biztos, hogy a szükséges bevételek valóban befolynak majd.

A most elfogadott, Varga szerint stabil büdzsében nem igazán látszik az új autópályadíj-rendszer (ezt mintha egyáltalán nem vezették volna át a számokon),

Néhány juttatás változása*
Megnevezés Mrd Ft
Szociális keret -33
Családi pótlék, gyes -20
Korhatár előtti nyugdíjak -31
Egészségügy -49
Sportberuházás +25
* a 2015-ös előirányzat 2014-hez képest

de például az adóbevételek terén is érezhető némi bizonytalanság. Banai Péter Benő, az államháztartásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az adóbevétel azért nőhet, mert érdemi, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással számolnak. A statisztikákban biztosan kedvezőbbek lesznek majd a foglakoztatási adatok, amire a „felpumpált” közmunka akár garanciát is adhat. Erre 2015-ben már 270 milliárd forintot fordítanak. (Kérdés persze, hogy ez az érintett családok jövedelme miként alakul majd.)

- vissza az elejére -

Az önkéntes kasszákat ajánlja a szakma

Hecker Flórián | 2014.12.09.

Nem a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, hanem az önkéntes kasszákba való beolvasztásuk nyújtana hosszú távú megoldást az érintett 60 ezer tagnak – mondták szakmai résztvevők az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást a privát nyugdíjkasszák rendszerszintű problémáira. A szakember elismerte, hogy a mostani struktúra nem tartható fenn gazdaságilag, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a tagok több alkalommal is döntöttek a pénztárakban való maradásukról, ezt pedig tiszteletben kell tartani. Szerinte elfogadható megoldást az ilyen számlák az önkéntes pillérbe történő átsorolása jelentene, mivel ez jóval nagyobb biztonságot nyújt a rentábilis működésre.

A Szövetség Nyugdíjpénztár részéről Kutiné Csurgai Ágota ügyvezető igazgató szólalt fel, aki szintén az önkéntes nyugdíjpénztár kiterjesztése mellett érvelt. Mint mondta, a lépés úgy kivitelezhető, ha a magánkasszák tagjai a jog által is ismert módon úgynevezett elismert pénztári számlát nyitnak az önkéntes pilléren belül, ami garantálná, hogy a befizetők leghamarabb a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésekor vehessék ki megtakarításaikat. Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy saját kasszájuk jelentős likvid forrást halmozott fel, így a szolgáltatás a következő három évben is biztosított. Szerinte az elfogadásra váró törvényjavaslat néhány ponton javít a magánnyugdíjpénztárak működésén, de végleges megoldás nem látszik a beadványban.

- vissza az elejére -

Magánnyugdíj: falra hányt pénztári érvek

azenpenzem | 2014.12.08.

A magánnyugdíjpénztárak vezetői arra készültek, hogy a szektor most elképzelt ellehetetlenítése elleni érveiket ma elmondhatják az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. A testület ülésén azonban egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg.

A Szövetség, az MKB és a Horizont magánnyugdíjpénztár vezetői az MTI tudósítása szerint hiába készültek arra, hogy a parlament elé már benyújtott, a szektor működését ellehetetlenítő törvényjavaslatról érdemi véleményt adhatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti mai meghallgatásra ugyanis egyetlen kormánypárti képviselő sem ment el. A pénztárvezetők így csak az ellenzéki képviselőknek tudták elmondani érveiket. Szavaikból pedig az derült ki, hogy igyekeznek konstruktívan állni a kérdéshez, még a szektort ért kritikák közül is többet elfogadtak.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak, vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezető igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit.

Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke (aki hangsúlyozta, hogy pénztáruk tömöríti a magánnyugdíjpénztári tagok kétharmadát) úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magánnyugdíjpénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni. A parlament előtt fekvő javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem. Mint kifejtette: valóban nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíjpénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer.

Még a lazítás is értelmetlen

Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója jelezte: 4400 tagjuk van, a pénztár az előző években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között három évig tud még működni.

A törvényjavaslatról úgy vélekedett, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Ő is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon működni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás - és ott a magánnyugdíjpénztári számlák elkülönítése - jelenthetne megoldást. Képviselői kérdésre Váradi arról is beszélt, hogy értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatnák működésre a pénztárak (ez sokkal kedvezőbb a jelenlegi teljesen lenyomott szintnél – a szerk.). Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebből a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülő költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek csoportos beszedési megbízási esetén 25 forint a díja, éppen az a 2,5 százalék, amit működésre fordíthatnának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztárak működési költségeinek 15-25 százalékát teszi a felügyelet díj.

- vissza az elejére -

Megszólaltak a magánnyugdíjpénztárak vezetői

MTI | 2014.12.08

Ma hallgatta meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága a magánnyugdíjpénztárak vezetőit, ahol a Szövetség, az MKB és a Horizont magánnyugdíjpénztár vezetői elmondták: szerintük a magánnyugdíjpénztárak önkéntes pénztárakba olvadása segíthetné magánpénztárak hosszú távú működőképességének megőrzését.

A költségvetést megalapozó egyik törvénymódosítás szerint a magánnyugdíjpénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, és a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.

Váradi Péter, a Horizont Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke úgy vélte, hogy a jelenleg ismert törvényjavaslat nem nyújt megoldást hosszabb távon a magán- nyugdíjpénztári rendszer problémáira. Egyetért a piac megtisztításával, és azzal is, hogy hosszú távú megoldást kell találni, a parlament előtt fekvő javaslat azonban szerinte nem szolgálja egyik célt sem. Az igazgatótanács elnöke szerint nem racionális 60 ezer emberért fenntartani egy magánnyugdíj-pénztári szabályozást, ezért a vagyon kezelését olyan szervezeteknek kell átadni, ahol nagyobb a működési biztonság; ez az önkéntes pénztári rendszer.

Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója is azt hangsúlyozta a javasolt megoldások között, hogy a jelenlegi magánnyugdíj-pénztárak úgynevezett elismert pénztárrá alakulhassanak vagy beleolvadhassanak az önkéntes pénztárakba. Az ügyvezető igazgató szerint a javasolt 70 százalékos korlát nem oldja meg a mai pénztárak problémáit.

Lehoczky László, az MKB Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója jelezte: a pénztár az előző években felhalmozott likviditási tartalékkal változatlan körülmények között 3 évig tud még működni. A törvényjavaslattal kapcsolatban úgy vélte, hogy egyes részletszabályok bizonyos mértékben javítják a magánnyugdíjpénztárak működési feltételeit, ugyanakkor sok olyan elem van, amin lehetne még finomítani. Ő is azon az állásponton volt, hogy a javaslat nem ad választ arra, hogyan tudnának hosszú távon működni, ezért szerinte is az önkéntes pénztárba olvadás - és ott a magánnyugdíj-pénztári számlák elkülönítése - jelenthetne megoldást.

Váradi Péter elmondása szerint értelmetlen az a szabályozás, hogy a tagdíjnak 2,5 százalékát fordíthatják működésre a pénztárak. Ha ugyanis például 1000 forintot tagdíjként beszed a pénztár, ebből a tagdíjból kell biztosítaniuk minden felmerülő költséget, egészen a nyugdíj kifizetéséig, ugyanakkor ennek a tagdíjbefizetésnek 25 forint a díja csoportos beszedési megbízási esetén, éppen az a 2,5 százalék, amit működésre fordíthatnának. Szerinte a 70 százalékos korlát nem veszi figyelembe a pénztárak nagyságát, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénztáraknak jelentős költség - a működési költségei 15-25 százalékát teszi - ki a felügyelet díja.

Kutiné Csurgai Ágota kiemelte, hogy az önkéntes pénztári befizetésekhez hasonlóan a magánnyugdíj-pénztáriak után is be kellene vezetni az adójóváírást, emellett a cafeteria-elemek közé is be lehetne emelni a befizetéseket.

A testület nem volt határozatképes, az ülésen egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, így azt nem tudták megtartani. A magánnyugdíjpénztárak vezetőit informális konzultáción hallgatta meg a három jelen lévő képviselő, Burány Sándor (MSZP), Hegedűs Lorántné (Jobbik), valamint Szakács László (MSZP).

- vissza az elejére -

HVG | 2014. november 27.

Nyugdíjpénztári lenyúlás?

Elvételi szempontok



Ellehetetlenítené a kormány a magánnyugdíj-pénztárak fennmaradását, 200 milliárdot söpörve be az államkasszába.



Mind a négy, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását túlélt pénztárat likvidálhatja az a kormányzati szándék, amelyet a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatba foglaltak. Az ominózus passzusok szerint jugutód nélkül végelszámolással meg kell szünnie annak a magánnyugdíjpénztárnak, amely drasztikus, fél év alatt legalább 30%-os létszámcsökkenést szenved el, vagy amelyben a díjfizető tagok száma a megelőző hat hónapból legalább kettőben a teljes taglétszám 70%-a alatt volt. Ha az alapos és céltudatos kalkulációval megszabott kritérium teljesül, több mint 61 ezer magánpénztári tag együttesen 205 milliárdos vagyona vándorolhat az államkasszába.

A javaslat feltehetőleg összefügg azzal, hogy a költségvetés tervezete tele van boritékolhatóan nem teljesülő bevételi előirányzatokkal és alultervezett kiadásokkal.
A mostani döntés voltaképpen a magánnyugdíjpénztárak 2011-es államosításának a folyománya. Akkor csaknem három ezer milliárd forintot vett el az állam. Az elsinkófált pénztári vagyon és "összességében 10 százalékkal vitte lejjebb az adósságpályát" - ismerte be a Hungarian Business Leaders' Forum pénteki rendezvényén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ám a mostani elvonásról mélyen hallgatott. A 200 milliárd forintból egyébként az államadósságot nagyjából 0,6 százalékkal lehetne mérsékelni.
"A javaslat védi a korábban kötelezően befizetett tagdíjakból származó, a jövőbeni nyugdíjjáradékok fedezetéül szolgáló vagyont" - e magyarázattal álcázza a módosítás valódi indokát a gazdasági tárca. A jegybank adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak tagjai közül ma már alig néhány ezren fizetik a havi kötelező tagdíjat, és ők is egyre kevesebbet: 2011-ben még átlagosan havi 10 ezer forintot szántak spórolásra, ma már csupán 500 forintot. A tárca aggodalma szerint ez vagyonfeléléshez vezethet, s veszélyezteti a majdani járadék kifizetését, mivel a tagok nyugdíjának durván 25 százalékát e pénztáraknak kellene folyósítaniuk. Varga hétfőn még rá is erősített, mondván: a kormányzat nem engedheti meg, hogy az "ál-pénztárak" miatt 60 ezer ember ellátás nélkül maradjon. Ám ha valós is a kockázat, abba az állam vastagon belejátszott, más részt a tagok maguk vállalták azt.
"Hogyan lehet ál-nyugdíjpénztáraknak nevezni olyan intézményeket, amelyek átlagon nettó hozama az elmúlt 10 évben 5,5 - 8,5 százalék között mozgott?" - háborog Kutiné Csurgai Ágota, a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A jegybank friss adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak nagyon is életképesek. Az idén kilenc hónap alatt 15 milliárd forinttal gyarapították tagjaik megtakarításait a 2013-as 9,6 milliárd után - működési veszteségük mindeközben 141 millió forintra mérséklődött a tavalyi 477 millióról. Az igazgató szerint a róluk szóló törvény eleve tiltja, hogy a tagok vagyonát feléljék a mostani tervezet viszont lehetővé tenné, hogy a tagdíjat nem fizetőkét a hozam erejéig "büntetésből" csökkentsék. Csúsztatás az is - folytatja -, hogy a tagok a nyugdíjuk 25 százalékát a pénztártól kapnák meg. Ez csak a 2010 októberéig megszerzett jogosultsági időre van így, azt követően viszont az állami nyugdíjkasszából kapják az ellátást.

DUTKA NOÉMI

- vissza az elejére -

Mi lett azzal, aki maradt?

Mégsem volt rossz befektetés magánnyugdíjpénztárban tartani a pénzünket

Szakszervezetek.hu | 2014.11.26.

Úgy tűnik mégsem volt rossz befektetés magánnyugdíjpénztárban tartani a pénzünket. Az elmúlt tíz év hozamai a jelenleg elérhető bankbetétek kamatának a háromszorosánál is jobb hozamokkal kecsegtetnek. Megnéztük, hogy mennyit gyarapodott azoknak a vagyona, akik nem léptek vissza az állami rendszerbe – írja a penzcentrum.hu.

A magánnyugdíjpénztári rendszer 2010-es átalakítását követően a pénztárak működése ellehetetlenült, többek között ezért a tagok létszáma és a pénztárak száma drámaian lecsökkent. Ennek ellenére még most is vannak, akik ragaszkodnak a pénztári tagságukhoz, és egyéni számlájukhoz. A bevételek visszaesése eléggé megtépázta a pénztárakat, az ING beolvadásával csupán négy magánnyugdíjpénztár fog maradni, pedig 2010-ben még közel húsz magánnyugdíjpénztár közül lehetett választani. A taglétszám is töredékére zsugorodott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint míg 2011 elején még több, mint hárommillió tagja volt a pénztáraknak, addig az év közepére ez a szám 100 ezer közelébe, majd 2014-re 62 ezer főre csökkent.

Újabb magánnyugdíjpénztár adta be a kulcsot

Az ING két napja jelentette be, hogy a magánnyugdíjpénztári üzletág június 30-án beolvad a Horizont Magánnyugdíjpénztárba. Ráadásul az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) ágazatuktól is megválnak, ami az Aranykorba olvad be.

Kérdés, hogy összeolvadáskor mi történik az ING magánnyugdíjpénztári ügyfeleivel. A megszűnéskor 30 napon belül jelezni kell azt, hogy melyik pénztárnak leszünk tagjai. Ebben az esetben viszont összeolvadásról van szó, ezért jelen esetben nincs az ügyfeleknek tennivalója amennyiben a Horizont Magánnyugdíjpénztár megfelelő számukra. Az állami rendszerbe nem lehetséges a visszalépés, mivel az csak végelszámolás vagy felszámolás esetén lehetséges, azaz ha a pénztár jogutód nélkül szűnik meg. Lehetőség van viszont másik pénztárba való átlépésre. Ennek feltétele, hogy legalább hat hónapja az adott magánnyugdíjpénztár tagjának kell lenni. A pénztárak folyamatos összeolvadása és megszűnése miatt folyamatosan csökken a tagok száma, és az új befizetések és adományok hiányában hosszú távon nem fenntartható a rendszer. Emiatt mérlegelni kell azt, hogy mikor megyünk nyugdíjba, és aszerint dönteni arról, hogy melyik pénztár maradhat fenn legalább a nyugdíjkorhatárunk eléréséig.

Hogyan válasszam ki a pénztáramat?

A pénztárak esetében egyéni számlákon tartják számon a pénzt, amelyek hozamai egyénenként láthatóak. A súlyozott átlag szerint a szektor átlagos hozama jóval az infláció felett alakult, a 2004-től 2013-ig tartó, 10 éves időszakban a nyugdíjbefektetések 7,04 százalékos éves átlagos hozamot termeltek, míg az átlagos éves infláció mértéke 4,8 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy (a válság ellenére) két százalékot meghaladó reálhozamot tudtak elérni a pénztárak az elmúlt tíz évben ("békeidőben" ez nem számít túl magasnak, de a válság miatt ez nem rossz teljesítmény).Tavaly a magánnyugdíjpénztáraknak az összes tagdíjbevétele mindössze 168 millió forintot tett hozzá a 193 milliárd forintot kitevő kezelt vagyonhoz. Ez azt jelenti, hogy nem az új befizetések termelték növekedés nagy részét, hanem a befektetésen értek el jelentős, (a mostani bankbetéthez képest átlagosan háromszoros) hozamot.

A legalacsonyabb átlaghozamot a Horizont Növekedési portfóliója érte el, közel öt, egészen pontosan 4,93 százalékos éves növekedéssel. A legjobban a Szövetség Magánnyugdíjpénztár Kiegyensúlyozott portfóliója teljesített, 8,2 százalékos hozamot könyvelhetett el. Az ING és a Szövetség portfólióinak összehasonlításakor látható, hogy a portfóliók hasonló hozamot értek el, sőt a Szövetség magasabb hozamai miatt nem indokolt a váltás. Ez alól kivétel a Klasszikus portfólió, ahol a Szövetség rosszabbul teljesített.

Lényeges, hogy a költségek összehasonlításakor minimális eltéréseket láthatunk, ez annak köszönhető, hogy a törvényi szabályozás igen szigorú ezek meghatározásakor. Emiatt a költségek szerinti választás csupán sokadik szempont a pénztár kiválasztásakor.

- vissza az elejére -

Tüntetés a magánnyugdíjért

Tüntetést szervezett a "60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért nevű Facebook-csoport" 2014. november 25-én este.

A tüntetésen több ezren jelentek meg. A gyülekezés a József nádor téren volt, ahol elhangzott egy rövid beszéd és elindult a tömeg kb. 18.30 órakor. A menetet rendőrök biztosították. A menet a Bajcsy-Zsilinszky Endre út felé halad. Politikusok is részt vettek a tüntetésen. Ott volt Kunhalmi Ágnes, Tüttő Kata, Török Zsolt és Gőgös Zoltán a MSZP-től és egyéb politikusok és volt politikusok, civil szervezetek vezetői, mint a KNOÉ elnöke Kuti László, közéleti személyek is felbukkantak a tömegben, mint Demszky Gábor volt főpolgármester. Kb. ötezer főre becsülhető a résztvevők száma. Alkotmány utcában lesznek beszédek. A környék autói dudálnak. Az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésénél több rendőr és rendőrautó tereli a forgalmat. A tömegben jól hallhatóak a bekiabálásások és láthatóak a feliratok a molinókon:

  • Tolvajbanda, mocskos Fidesz!
  • Magánnyugdíj? PONT LESZAROM.HU
  • Orbán takarodj, vidd az összes haverod!
  • Rablókormány, vesszen Orbán
  • Magántulajdont erőszakkal elvenni intézményesített rablás
  • Fejétől bűzlik a hal
  • Kósa te egy senki vagy
  • Európát, Európát
  • Viktor, Viktor mondjon le!
  • Nem hagyjuk!
  • Milliárdos gázszerelők viszont vannak, a pénz tehát "jó helyre" került
  • Elvitte a cica

Először a Szabadság téren, állt meg a teherautó és elhangzott egy beszéd. A beszédben erősen kritika hangzott el Matolcsy Györgyre. A nagy zajban a beszéd nem minden részlete érthető. a teherautó tovább indukt, majd az Alkotmány utca elején állt meg újra. Kb. 19.30 órakor kezdődtek meg a beszédek. Az első szónok a "Lopni és lopni hagyni" mondattal zárja beszédét. Következő szónok Vajda Zoltán. Vajda Zoltán megemlíti a "fiktív tagságot", majd Moldova poénjával folytatja: "Ezt nem gondoltam volna". A tömegben elterjesztették, hogy a Kossuth téren egy másik tüntetés van, ezért a megmozdulás ott fog folytatódni. A Kossuth téren számtalan rendőr van. Kárpáti Tibor beszél. Kiemeli, hogy államosítottak 3000 milliárdot, az igéret ellenére sincsenek egyéni számlák. Megemlíti, hogy a jelenleg magánnyugdíjpénztárakban tartott pénz is kell a kormánynak "Nem hagyjuk!", kiabálta a tömeg. Vajda megkérdezte a tömeget és kézfeltartással jelezték, hogy a megtakarításukat nem kívánják az államra bízni. Szóba kerültek az eszetlen stadionépítési mánia, az EU segytsége sőt még a "nem kell tolmács" Vida Ildikó szánalmas kaladja kapcsán.

Kiemelte Vajda, hogy 3 millió magánpénztári tagért is tüntetnek, és felteszi a kérdést, hogy "legközeleb a nagymamám lekvárját viszik el?" Elloptak 3 ezer milliárdot, most a maradék 200 milliárdot akarják, folytatta. Megemlítette, hogy "ellopták a pénzünket, ezek ne gondoskadjanak rólunk."

A tömegnek tetszik a beszéd. A folytatásban elhangzott, hogy Varga Mihály fiktív pénztárakról, tagokról beszélt, pedig Rogán Tóni, Lázár, Varga Mihály és Kósa Lajos és főként Orbán Viktor a fiktív, nem a magánpénztári tagok. Levélben kívánnak petíciók benyújtani Varga Mihálynak és felszólította a tömeget, hogy ezt minél többen írják alá!

Nyolc óra körül felhangzott a himnusz és ezt követően a tömeg elkezdett szétszéledni.

Megnézen a többi képet is

- vissza az elejére -

Magánnyugdíjpénztárak: megmentés címén fojtják meg őket

Tamásné Szabó Zsuzsanna | 2014.11.24.

Több ponton is nagyon erősen sántít a minisztérium érvelése, amivel a még megmaradt magánnyugdíjpénztárak beszántását (vagy inkább a még elérhető vagyon lenyúlását) indokolják.

A megmaradt négy magánnyugdíjpénztár elleni végső rohamot készíti elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az indoklás az, hogy meg kell védeni a tagok vagyonát.

Csak az a gond ezzel, hogy a tagok vagyonát nem kell megvédeni, mert ahhoz a pénztárak eddig sem sem nyúlhattak hozzá. És nemhogy csökkent volna, hanem - mint ahogy arról a Hír24 többször is beszámolt - folyamatosan gyarapodott a magánnyugdíjpénztárak, tehát a pénztári tagok vagyona is.

Sorra vettük, mik azok az NGM-es érvek, amik nem stimmelnek.

Kötelező tagdíj?

Bár a törvényjavaslatban nem szerepel, az NGM szombati közleményében kötelező magánnyugdíj-pénztári tagdíjakról beszél. Csakhogy ilyen nem létezik. A magánpénztári tagdíjfizetés önkéntes.

Meg kell menteni a tagok vagyonát?

A magánnyugdíjpénztárak vagyona (és ezt bizonyára az NGM is tudja) nem csökken, hanem folyamatosan nő. 2012 decemberében az MNB adatai szerint a portfólió piaci értéke 192, tavaly decemberben 193, idén szeptemberben pedig 205 milliárd forint volt. Miközben a taglétszám 69 ezerről 62,5 ezerre majd 61,5 ezerre csökkent. Vagyis az egy tagra eső vagyon is emelkedett.

Felélik a vagyont?

A vagyont már csak azért sem kell megmenteni, mert ahhoz nem nyúlhatnak hozzá a pénztárak. Akkor sem, ha a tagok nem fizetnek tagdíjat. Ezt ugyanis törvény tiltja.

Sőt, a magánpénztáraknak arra sem volt lehetőségük eddig, hogy mint az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, a hozamból vonjanak le likviditásra és működésre fordítható összeget – hívta fel a figyelmünket a Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, Kutiné Csurgai Ágota.

Jövő évtől egyébként ez utóbbira elvileg lehetőségük lesz a magánpénztáraknak is (ez is a végelszámolással fenyegető törvényjavaslatban van). De ez sem jelenti azt, hogy magához a vagyonhoz hozzányúlhatnának. Csupán a hozamból vonhatnának le a nemfizető tagoktól működési és likviditási költségre. Tehát a vagyont nincs mitől, miért megmenteni.

Felélik a tagdíjakat?

Ilyen formán nemigen értelmezhető az sem, amit Varga Mihály mondott indoklásul: a kormányzat nem engedheti meg, hogy hatvanezer ember mindenféle ellátás nélkül maradjon.

Legalábbis azok, akik tisztességesen fizetik a tagdíjat, "arra számítanak, hogy a magánnyugdíjpénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat" – mondta az MTI szerint a miniszter. Azonban a tagdíjak feléléséről a vonatkozó törvények szerint szó sem lehet.

S mindezt úgy mondta Varga Mihály, hogy a javaslatban az is szerepelt: a pénztárak a jövőben működésükre az eddiginél többet, (0,9 százalék helyett) a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják. A befektetések eredményessége érdekében pedig a vagyonkezelési költséget (a jelenlegi 0,2 helyett) 0,4 százalékban maximálnák. Hiszen már csak ezért sem lehet szó a vagyon feléléséről.

Fiktív nyugdíjpénztárak?

Kutiné az álnyugdíjpénztárakra vonatkozó megjegyzésre azt mondta lapunknak, ilyenek nincsenek, és nem is voltak soha.

A Horizont magánnyugdíjpénztárak szerint is megalapozatlan fiktívnek, papíron létezőnek megjelölni olyan szervezeteket, amelyek rendkívül nehéz, vagy akár lehetetlen körülmények ellenére is ellátják feladatukat. Hangsúlyozták, a tagok minden fillérjével (legyen az befizetés, támogatás, befektetés vagy működési kiadás) el tudnak számolni. Átlagos hozamuk az elmúlt 10 évben, a válság ellenére 5,5% és 8,5% között mozgott portfóliótól függően. 2013-ban a klasszikus portfóliók átlagosan 5,7%, a kiegyensúlyozott portfóliók 8,2,% míg a növekedési portfoliók 8,3 % nettó hozamot hoztak az 1,7 % infláció mellett.

Azt is hozzátették, hogy a magánnyugdíjpénztárak működésből származó vesztesége (azaz működési bevételeik és kiadásaik különbsége) 2014 első félévében az MNB adatai szerint 77 millió forint volt. Vagyis a 2010-es államosítás óta sohasem volt ilyen alacsony. A pénztárak többsége pedig akár több száz millió forint működési tartalékkal rendelkezik, működésük még évekig biztosított.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Veszélyben a nyugdíj durván 25 százaléka?

Ez az állítás is sántít, hiszen 2012 óta az a szabály, hogy a megmaradt magánnyugdíj-pénztári tagok a 2010-ig tartó szolgálati idejükre kapnak csak 75 százalékos állami nyugdíjat. Utána viszont már százszázalékosat. Vagyis valaki minél tovább magánpénztári tag, annál nagyobb arányban kap állami nyugdíjat.

A 25 százalékos rész pedig mindenkinek megvan, sőt, kamatozott is az évek során.


De ha még veszélyben is lenne...

Mivel a javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy a magánnyugdíj-pénztári tag a jövőben bármikor visszalépjen az állami rendszerbe, végképp nem fenyegeti semmilyen veszély – hívta fel még a figyelmünket a Szövetség ügyvezető igazgatója.

Hiszen ha esetleg az egyéni számlán lévő pénzéből folyósítható járadék és az állami nyugdíjrész kevesebb lenne valakinek, mintha visszalépett volna az állami nyugdíjrendszerbe, akkor még közvetlenül a nyugdíjazása előtt is visszaléphet. Ezt a lehetőséget is megteremti ugyanis a törvényjavaslat. Szóval akkor mitől is kell megmenteni a tagokat?

Megmentik és megfojtják?

Azért is sántít ez az egész, mert úgy akarja végelszámolni gyakorlatilag az összes pénztárat a kormány, hogy közben könnyítéseket tesz. Hiszen felemeli a tagdíjakból a működésre és vagyonkezelésre fordítható részt. Lehetővé teszi, hogy akik nem fizetnek, azok hozamából levonjanak működésre és likviditásra. És megteremti a járadékfizetés lehetőségét is. Ezeket mind régóta kérték a pénztárak, hogy működésük könnyebb legyen. (Ahogy azt is, hogy a befizetéseikre lehessen adókedvezményt igénybe venni, úgy, mint például az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, de ilyen kitétel nincs a javaslatban).

És közben előírják a 70 százalékos szabályt, amin a még meglévő mind a 4 pénztár elbukna, ha januártól bevezetnék. Hacsak a tagok meg nem mentik a pénztárakat.

95 százalék kitartana

A Horizont nyugdíjpénztár egy nemrégiben készített felmérése szerint a pénztártagok 95 százaléka jó döntésnek tartja hogy maradt. Tehát nem kizárt, hogy akár tenni (vagyis tagdíjat fizetni) is hajlandóak lennének azért, hogy megmentsék a pénztárukat. Vagyis hogy megakadályozzák a 70 százaléknál kisebb tagdíjfizetés esetére beígért végelszámolást.

A Szövetség Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak, nagyon sok pénztártag telefonált már péntek óta hozzájuk, hogy tagdíjat szeretnének fizetni, mert azt akarják, hogy megmaradjon a megtakarításuk és a pénztáruk. Elvileg ha a tagok összefognak, és november-decemberben a döntő többség elkezd tagdíjat fizetni, és a jövőben is ezt teszi, esély lehet arra, hogy a végelszámolással fenyegető tervezett szabály ellenére is fennmaradjanak.

Nem hagyják

A Horizont Magánnyugdíjpénztár weboldalán rendkívüli közleményben reagált a tervezetre. Értelmezésük szerint annak ellenére, hogy a magánnyugdíjpénztárak az elmúlt években is megbízhatóan őrizték és tovább gyarapították a pénztártagok nyugdíjcélú megtakarításait, a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénytervezet alapján valamennyi magánnyugdíjpénztár végelszámolásra kényszerülhet.

Az új törvényi feltételnek ugyanis - ha az visszamenőlegesen értendő - egyetlen magánnyugdíjpénztár sem tud megfelelni, mint az a Magyar Nemzeti Bank részére szolgáltatott negyedéves jelentésekből egyértelműen kiderül. A Horizont egyébként azt is írja, hogy hivatalos úton próbál meg alternatív javaslatokat benyújtani és tárgyalóasztalhoz ülni az illetékesekkel.

- vissza az elejére -

Sok pénz ragadt be az OTP-nél

2013.01.18 | az én pénzem

2013. január 18. A talpon maradás mellett voksoló pénztárak létszáma növekszik, de a megszűnők tagjai közül kevesen választottak másik pénztárat. Az OTP Magánnyugdíjpénztárból tavaly csak a tagok 11 százaléka lépett ki, így 31 milliárd forint beragadt. Aki nem dönt, a tb-rendszerben találhatja magát, ahol egyre olvad a maradék vagyon.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjainak mindössze 11 százaléka lépett már át vagy kérelmezte az átlépését más pénztárba a végelszámolás január 1-jei elindulásáig – tudta meg portálunk. A decemberi küldöttközgyűlés döntött a megszűnésről, de a tagok már az október elején kézhez kapott levélből sejthették a véget. Így lett volna idejük új pénztárt választani. Ennek ellenére a közgyűlést követően csak 315 fő lépett át másik pénztárba, és az év végéig még 1250 tag kezdeményezte az átlépést. Utóbbiak adatait most dolgozzák fel, így január 31-ével lesz róluk végleges információ. A végelszámolást így 13735 tag 31 milliárd forintnyi vagyonával kezdte meg a pénztár – tájékoztatta az OTP Bank portálunkat.

A tagok hezitálása azért sem érthető, mert azoknak a vagyona, akik most, a végelszámolás elindulása után jelzik ezt a szándékukat, csak a végelszámolás lezárta után (ez várhatóan 2013. december 31. lesz) kerülhet át másik pénztárhoz. (Addig tehát nem rendelkezhet szabadon ezzel a pénzzel senki.) Információink szerint az OTP Magánnyugdíjpénztár a héten küldte ki a tagjainak az értesítést a végelszámolás megkezdéséről. Nekik 30 napjuk lesz nyilatkozni arról, melyik pénztárba kívánnak átlépni. Aki nem dönt, annak a pénze az állami tb-rendszerben landol.

A felhalmozott nyugdíjpénz önkéntes átadása azért is meglepő lenne a tagok részéről, mert az államhoz 2011 májusában átkerült mintegy 3000 milliárd forintos vagyon 2012 október végére 673 milliárd forintra olvadt. Tehát nem maradt meg a jövőbeni nyugdíjfizetésekre, azt ma költötték el. Ráadásul úgy tűnik, hogy egyéni számlák nem abban a formában lesznek majd (egyszer), ahogy a kormány megígérte, sőt a szaktárca Privátbankárnak éppen nyilatkozta, hogy a visszalépéssel a tag követelése megszűnt a nyilvántartott összeggel szemben.

A végelszámolás alatt álló más magánnyugdíjpénztárakból (Erste, Aegon) több százan érkeztek a megmaradó piaci szereplőkhöz. A Budapest Nyugdíjpénztár taglétszáma – tudtuk meg a pénztártól - egy év alatt megduplázódott (a Dimenzió is ide olvadt be), és 5500 főre nőtt. A Szövetség Magánnyugdíjpénztár (volt Allianz) létszáma a szeptember végi 9265-ről az év végére 9560 főre nőtt. Összesen 185 új tag érkezett illetve érkezik január végéig az OTP-től. A Pannónia létszáma is több száz új taggal bővült, jelenleg 2700-2800 körül alakul.

Noha több pénztár közgyűlése is előírt tagdíjat (a megmaradó pénztárakról és a tagdíjakról itt tájékozódhat) a tagoknak csak nagyon kis része fizeti azt meg. A Szövetség álláspontja szerint a működési célra szánt évi 5 ezer forintos befizetés segíti a pénztár stabil működését. Tavaly ilyen működési adományt a tagok közel 10 százaléka fizetett, és ennél kevesebben teljesítettek egyéni tagdíjbefizetést (itt nincs kötelezően előírt tagdíj), de ezek között jelentős összegek is érkeztek.

A Pannónia Magánnyugdíjpénztárnál ugyan a küldöttközgyűlés előírt tagdíjat és adományt is, ezt nem sokan teljesítették – mondta Pellei József ügyvezető az Azénpénzem.hu-nak. Hozzátette: a pénztár tavaly év végén kampányt indított a fizetési morál javítására, ami úgy tűnik, hogy sikerrel járt. Egyre többen érdeklődnek a pénztár jövője iránt, és ezzel párhuzamosan nő a fizetési hajlandóság is.

Jelenleg hét magánnyugdíjpénztár működik: Aranykor, AXA, Budapest, Pannónia, ING, MKB és Szövetség. Ezeknél a pénztáraknál a korábban felhalmozott működési tartalékból finanszírozzák a működést, amit a tagoktól kapott adomány egészít ki. Az Aranykor decemberi közgyűlése döntött arról, hogy 1500 forintos önkéntes adományt vár a tagoktól, hogy a működés költsége ne a felhalmozott tartalékot apassza. Mindenesetre a működési tartalék a 2013-as év finanszírozására bőven elegendő. A Budapest nem kér sem adományt sem tagdíjat, és többször is kinyilvánította, hogy elkötelezett eleme a magánpénztári rendszernek. Az MKB tavaly tavasszal arról értesítette a tagokat, hogy két év működésére elegendő tartalékkal rendelkezik. Az AXA arról tájékoztatta portálunkat, hogy jelenleg az AXA csoport magyarországi tagvállalatai finanszírozzák a magánnyugdíjpénztár működését. A pénztár irányító testülete továbbra is keresi a tagok számára legmegfelelőbb alternatív megoldást.

- vissza az elejére -

A végső kiszorítás

A megmaradt magánnyugdíjpénztárak helyzete

Figyelő | 2012.05.09

A legjobb hozamokat elérő magánnyugdíjpénztárak közül is többen kénytelenek bezárni hamarosan. A megszűnő kasszák tagjai visszaléphetnek az állami rendszerbe, vagy kereshetnek egy olyan pénztárat, amely talpon tud maradni – ilyet találni azonban ma már nem is olyan könnyű.

Drága és felesleges kísérlet volt a magán-nyugdíjpénztári rendszer, amelyen elbuktunk 150 milliárd forint felesleges működési kiadást, és 700 milliárd forint elmaradt hasznot a mindenkori rövid távú állampapír-piaci hozamszinthez képest – mondta Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott. Gaál Szabolcs Barna, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke azt is bejelentette, hogy az Axa, az Erste és az Aegon működése kapcsán büntetőfeljelentést is tettek.

A kormányzat eddig sem szerette a nyugdíjrendszer egykori második pillérét, ám sokakat mégsem tudott eltántorítani. Most újra döntési helyzetbe kerül a még megmaradt 77 ezer magán-nyugdíjpénztári tag jelentős része, hiszen jó néhány kassza lehúzza a rolót. Legtöbbjük elveszítette tagsága túlnyomó részét az állami rendszerbe történő visszaléptetési kampányokban, ráadásul a magánnyugdíjpénztárak szabályozása oly mértékben szigorodott, hogy a kisebb kasszáknak gyakorlatilag semmi esélyük sem maradt az önálló fönnmaradásra.

Végelszámolási teendők

A magánnyugdíjpénztárak végelszámolásának megkezdése után, legkésőbb 30 napon belül a végelszámoló írásos értesítést küld a tagoknak: 30 napon belül nyilatkozzanak arról, melyik másik magánnyugdíjpénztárba kívánnak átlépni. Ha a tag nem nyilatkozik a megadott határidőig, a végelszámoló automatikusan az állami tb-rendszerbe lépteti vissza (ilyen esetben nem jár reálhozam-visszafizetés a tagnak, hiszen azt két alkalommal egyedi lehetőségként hirdette meg a jogalkotó). Ha a tag egy másik magánnyugdíjpénztárba való átlépés mellett dönt, akkor annak, mint általában az átlépésekkor, költsége van, amely a tagi követelés maximum 1 ezreléke lehet. Ha a tag az átlépést megelőző két éven belül lépett be addigi (most elhagyandó) pénztárába, akkor maximum 5000 forint értékben további átlépési költség is levonható tőle. Az átlépés a hozamgaranciát (a Pénztárak Garancia Alapja által garantált inflációs hozamgarancia) csakis abban az esetben érinti, ha az addigi pénztárába öt évnél kevesebb időn belül lépett be. Vagyis ha nem töltött öt évet addigi (most elhagyandó) pénztárában, akkor a törvény szerint elveszíti a hozamgaranciára való jogosultságát. Minden egyéb esetben megmarad a tag hozamgaranciája.

EGYENLŐTLEN BÁNÁSMÓD

Hiszen miközben az egyelőre el nem lehetetlenített harmadik pillérben, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a működési, likviditási költség akár 6 százalék is lehet együttesen, addig a magánnyugdíjpénztárak csak a befizetések legfeljebb 0,9 százalékát fordíthatják működésre – tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. A kormány nem pusztán ezzel a szabályozással, de sok korábbi lépésével is deklarálta, hogy nem éppen a magán-nyugdíjpénztári rendszer barátja, nem csoda tehát, hogy több kassza bedobta a törülközőt, és végelszámolással megszűnik.

Az Erste már meghozta e döntést, és az is biztos, hogy eltűnik az Aegon magánpénztári ága is. A Dimenzió Magánnyugdíjpénztár márciusi közgyűlésén Laczi Hedvig ügyvezető azt mondta: a végelszámolásra 6-7 hónapot kell számolni, ezért – miképpen több másik pénztár – a Dimenzió is májusban hozza meg a további működéssel kapcsolatos döntését. A Dimenzióval egy olyan pénztár tűnhet el, amely kifejezetten jó nettó hozamokat ért el a többi kasszához képest 10 éves időtávon abszolút értelemben, és ami sajnos nem volt különösebben jellemző a magánnyugdíjpénztárakra, még a referenciahozamait is döntően túlszárnyalta. Hasonló módon sajnálkozhatunk a megszűnő Életúton is. Sok pénztár tehát megszűnik (a tagok ilyenkor szükséges teendőiről lásd keretes írásunkat!), de hogyan kerüljük el, hogy véletlenül olyan pénztárba lépjünk át, amely végül maga is lehúzza a rolót? A PSZÁF tanácsa szerint tekintse át a tag a kassza nyilvános hirdetményeit, külső kommunikációját.

Az Allianz Magánnyugdíjpénztár (immár Szövetség Nyugdíjpénztár néven) és az ING Nyugdíjpénztár például sajtóközleményben tudatta, hogy folytatni kívánja a tevékenységét. A Szövetség Nyugdíjpénztár a névválasztást azzal is indokolta, hogy egy a már nevében is összefogást kifejező üzenetet kívánt közvetíteni a magánpénztári piac többi szereplőjének. Úgy tudjuk, volt is már jelentkező a felhívásra, azonban megnevezni csak akkor lehet az érdeklődőt, amennyiben az adott pénztár közgyűlése döntött a beolvadásról. Az ING pedig kifejezetten azt írta közleményében: felkészült az átlépők fogadására is. Borza Gábor, az ING Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke a Figyelő érdeklődésére közölte: jelen pillanatban nagyon sokan érdeklődnek az átlépési lehetőség iránt, és elkezdtek beérkezni a konkrét átlépési nyilatkozatok is. Mindez azonban igazán csak a megszűnő pénztárak felszámolása után gyorsulhat fel.

Miért marad, aki marad?

Vajon ilyen környezetben miért nem adja föl valamennyi kassza a magán-nyugdíjpénztári ágat? A Szövetség Nyugdíjpénztár azt közölte: pénzügyi szolgáltatóktól függetlenül működik, saját maga végzi a pénztári adminisztrációt, és kizárólag a maradó tagok érdekét tartják fontosnak a működés szempontjából. A legfontosabb érv az ING hosszú távú megtakarítások melletti elkötelezettsége – mondta Borza Gábor. Kérdésünkre azonban nem tagadta: más pénzügyi szolgáltatások ajánlása ezen ügyfélkörnek szintén érv lehet a tagság bővítése mellett. Ám ezt nagyon szigorú jogi keretek szabályozzák – tette hozzá. A Pannónia is arra hivatkozott, hogy mint erős munkáltatói kötődésű pénztár nem üzleti érvek alapján, hanem a tagok érdeke miatt működteti továbbra is magán-nyugdíjpénztári ágazatát. Tagjaiknak a CIG-partnerség keretében tudnak ajánlani más pénzügyi szolgáltatásokat is, de ez független a magánnyugdíjpénztár működésétől.

A Figyelő érdeklődésére az MKB Nyugdíjpénztár is azt közölte, vannak náluk új belépők, de a számuk nem jelentős, viszont szívesen veszik a jelentkezésüket. Paczolai Szabolcs, a Pannónia ügyvezető-helyettese elmondta: más pénztárakból több tucat átlépőjük volt az elmúlt hetekben, és sokan érdeklődnek a lehetőségekről. Úgy vélik, a végelszámolásra készülő kasszák tagsága még nem döntött új pénztárát illetően. A PSZÁF tanácsa szerint is döntési szempont lehet például a pénztár addigi – minél hosszabb időtávban megvizsgálandó – teljesítménye (hozama, díjterhelése), ám ez nem feltétlenül függ össze a pénztár túlélési esélyével. Hogy melyek lesznek a végül állva maradó magánkasszák, az néhány májusi közgyűlési döntés után világosabban fog látszani. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke szerint 2013-ra 6-8 magánnyugdíjpénztár maradhat. Hasznos lenne a tagoknak is tudniuk, milyen beolvadások lesznek még, erről egyelőre csak találgatni lehet.

ADOMÁNYRA VÁRÓK

Az is nagy kérdés, hogy a megmaradó pénztárak hogyan reagálnak az említett, igen rideg új szabályozásra. A kasszák azzal próbálnak pénzhez jutni, hogy önkéntes adományokat kérnek a tagjaiktól. Ezek a hozzájárulások csak kérhetők, ha a tagok nem adományoznak, azért nem szankcionálhatók.

A Figyelő által megkérdezett pénztárak egy része így is komoly bevételi lehetőségként tartja számon az önkéntes tagi adományokat. Lehoczky László nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy a tagság mekkora része támogatja majd önkéntes adományokkal a pénztárakat, de egy biztos, a mostani visszalépések után több kassza konkrétan is jelezte a tagságának, e nélkül hosszú távon nem tudnak működni. A Figyelőnek nyilatkozó MKB és Szövetség egyaránt számít a tagi adományokra, előbbinél a májusi közgyűlés foglalkozik a kérdéssel, utóbbinak pedig már vannak is olyan tagjai, akik utaltak működési hozzájárulást. Borza Gábor már óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, az év vége felé várhatóan már tisztábban kirajzolódik a jogszabályi környezet, és addigra a tagság is maga mögött tudja a döntési időszakot; akkor lesz látható, hogy az évi 4000 forintos önkéntes adományt a tagok nagyobb része befizeti-e. A Pannónia helyettes ügyvezetője hasonlóan óvatosan fogalmazott: „Többen jelezték már befizetési szándékukat, bár vélhetően a tagság egészére vetítve komoly bevétellel nem számolhatunk.” Paczolai Szabolcs szerint a kassza magánpénztári ága mintegy két évig önfenntartó módon működhet, ez idő alatt mindenképpen jogszabályi változásra számít, amely megoldja a magánpénztári tagok sorsát. Lehoczky László pedig úgy véli, hasznos lehetőség lenne, ha előbb-utóbb a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak szabályozása megegyezne. Szerinte az lenne logikus, ha az önkéntes nyugdíjpénztáron belül aki a magánágból hozná át a számláját, annak két elkülönített számlát vezetne a pénztár. A magánból áthozott egyenleg felhasználására vonatkozó szabályok megegyeznének a jelenlegi magán-nyugdíjpénztáriakkal (tehát csak nyugdíjba vonulás után és csak járadékként lehetne felhasználni). Az önkéntes ág felhasználási szabályai pedig megegyeznének a jelenlegivel, de a „járadék módszer” terjedne, s ha ehhez ösztönzést is kaphatnának az önkéntes pénztári tagok, akkor gyorsan növekedne a járadékot kapók száma.

A Figyelő kérdésére ugyanakkor a PSZÁF azt közölte: nem tud semmiféle közelgő vagy tervezett jogszabályváltozásról a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban.

- vissza az elejére -